Magyarország általános megítélése Albániában rendkívül pozitív, különös tekintettel a társadalmi szinten is ismert történelmi kapcsolódásokra (Hunyadi János és Skanderbeg történelmi szövetsége, továbbá Apponyi Geraldine és I. Zogu albán király házassága). A kiváló kapcsolatokat a hagyományosan jó kétoldalú politikai együttműködés ugyancsak alátámasztja és erősíti. Látható, hogy a szoros politikai kapcsolatokat sokkal erőteljesebben ki lehetne használni a kétoldalú gazdasági-kereskedelmi kapcsolatok fellendítésére is.
A magyar-albán kapcsolatok hagyományosan jók, az albán politikai vezetés és a közvélemény közös történelmi kapcsolódási pontjaink alapján barátként tekint Magyarországra. Az egymásra való ráutaltság eltérő viszonyaink miatt értelemszerűen albán részről jelentkezik erőteljesebben: míg korábban a hazánk iránti albán politikai, gazdasági érdeklődés hosszú ideig gyenge volt, EU-tagságunk óta Albánia szemszögéből érezhetően felértékelődött a magyar kapcsolat. Bizalommal és megbecsüléssel tekintenek a nyugat-balkáni országok, euro-atlanti és európai integrációja mellett következetesen kiálló Magyarországra, amely az elsők között ratifikálta Albánia EU-val megkötött Stabilizációs és Társulási Megállapodását és 2008. szeptember 15-én elsőként hirdette ki az ország NATO-csatlakozási jegyzőkönyvének ratifikálását. Fokozott érdeklődést mutat a magyar EU- és NATO-integrációs és békefenntartó tapasztalatok átvétele iránt, amit a 2011. január 1- június 30 között betöltött soros EU elnökségünk tovább erősített. A problémamentes magyar-albán politikai kapcsolatok dinamikusan fejlődnek.
Jelenleg összesen 23 állam -, illetve kormányközi egyezmény vagy tárcaközi megállapodás van érvényben a két ország között. Néhány fontosabb közülük: légügyi egyezmény, jogsegély egyezmény, megállapodás az oktatási, kulturális és tudományos együttműködésről, megállapodás a kettős adóztatás elkerüléséről, megállapodás a beruházások ösztönzéséről és védelméről, a jogellenesen ott tartózkodó személyek államhatáron történő visszafogadásáról.
A kapcsolatok rövid története
Az albán-magyar történelmi kapcsolatok sok évszázadra nyúlnak vissza. A legkorábbi szövetséget Nagy Lajos magyar király kötötte Velence ellen Thopia Károllyal, aki magát Albánia hercegének és Durazzo grófjának nevezte. Az együttműködés eredményeképpen szerezte meg az 1381-ben kötött torinói szerződés értelmében Nagy Lajos Dalmáciát. Ismeretes Szkander bég (Kasztrióta György) katonai szövetsége I. Ulászló magyar királlyal, illetve annak halála után Hunyadi Jánossal. Az önálló Albánia megalakulása (1912) utáni idők egyik legérdekesebb magyar vonatkozása volt Ahmed Zogu albán király 1938-ban kötött házassága a magyar főnemesi származású Apponyi Geraldine-nal.